Az elemzés az élelmiszer-termelésben működő gazdálkodó szervezetek 2017. évi gazdálkodását mutatja be a 2016. évi eredmények tükrében. Az összehasonlító vizsgálat a mezőgazdaság és az élelmiszeripari társas vállalkozások vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetét ismerteti pénzügyi mutatók felhasználásával. Az élelmiszereket, italokat és dohánytermékeket gyártó ágazatban tevékenykedő vállalkozások száma jelentősen, a 2016. évi 5379-ről 2017-re 4829-re csökkent. Adózás előtti eredményük 5,4 milliárd forinttal lett kevesebb, 141,4 milliárd forintot ért el. A változás hátterében a nyereséges vállalkozások üzemi eredményének 10,7 milliárd forintos növekedése, illetve a veszteségesek negatív eredményének 3,2 milliárd forintos csökkenése áll, vagyis a jövedelem eloszlása homogénebbé vált. A jövedelmezőségi mutatók közül a (ROS) 3,9 százalékos értéke elmaradt az egy évvel korábbi 4,2 százaléktól, de csökkent a ROE is 12,6 százalékról 11,5 százalékra.
Az elemzés az élelmiszeripar pénzügyi helyzetét vizsgálja az ágazatba tartozó vállalkozások mérleg- és eredményadatai alapján. Az elemzés az ágazati szintű helyzetfeltárás mellett kiterjed a főbb alágazatok, illetve szakágazatok áttekintésére, valamint az egyes méretkategóriák szerinti vizsgálatra. A vizsgálat eredményeképpen az élelmiszer-feldolgozás pénzügyi helyzetét illetően meglehetősen negatív kép rajzolódik ki. A vizsgált, mintegy tízéves időszak (2003-2013) tőkekivonással, eladósodással, piacvesztéssel, az élelmiszeripari vállalkozások elaprózódásával, a jövedelmezőség romlásával írható le. Az élelmiszeripar az elmúlt időszakban fokozatosan kettős szorításba került. Az egyik oldalon az ágazati szereplők a világpiaci árak által determinált alapanyagár-növekedéssel szembesültek, s ezt a növekedést a másik oldalon termékeik áraiban csak nagyon korlátozottan tudták érvényesíteni a stagnáló szűkülő fogyasztás és a gyenge fizetőképes kereslet mellett. Magyarország
A kiadvány tájékoztatást nyújt a legfontosabb élelmiszeripari termékek költség- és jövedelemalakulásáról, illetve az előző évi adatok tükrében azok változásáról. Egyrészt rövid összefoglalást tartalmaz az élelmiszer-termékcsoportokat érintő főbb tényezőkről, másrészt táblázatosan bemutatja az élelmiszeripari termékek adatait. A kiválasztott húsipari termékeknél az adatok alapján – nagyrészt – csökkentek a költségek 2015-ben. Általánosságban és szinte minden termékre igaz, hogy az értékesítési árak követték a költségek alakulását. Számos húsipari terméknél a költségek erélyesebben csökkentek, mint az árak 2015-ben, így az eredmény romlott. A baromfiipar, a tejipar, a malom- és sütőipar, valamint a tésztagyártás termékei esetén is – változó mértékű – alapanyagköltség-csökkenés figyelhető meg, és a teljes költség is kevesebb lett az előző időszakhoz képest. A malomiparban 2015-re már valamennyi vizsgált termék nyereséges volt. A sütőiparban volt a legenyhébb mértékű ár- és költségváltozás
Az utóbbi évtizedekben a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok elmélyítése és az egymás közötti korlátok csökkentése egyre hangsúlyosabbá vált. Egyre több kereskedelmi megállapodás, egyezmény születik országok között, a meglévő integrációk pedig egyre csak bővülnek. Napjainkban az egyezmények nemcsak a vámok, hanem a nem vám jellegű akadályok leépítését is célozzák. Magyarország legfontosabb piaca az Európai Unió, az ország exportjának 85 százalékát értékesítik itt. Ezen folyamatok tükrében érdekes kérdés annak vizsgálata, hogy milyen tényezők játszanak szerepet egy-egy ország külkereskedelmi tevékenységében, különösen Magyarország esetében. A tanulmányban csaknem 200 országot vizsgáltunk, amelyeket gazdaságföldrajzi vagy politikai régiók szerinti hovatartozás alapján soroltunk be térségekbe, majd a térségeket részletesen elemeztük. Ennek során vizsgáltuk az egyes térségek alapvető makrogazdasági környezetét, élelmiszergazdaságának jelentőségét, az agrár- és élelmiszertermékekre vonatkoz
A hazai élelmiszeripar nettó árbevétele 2003 és 2013 között csaknem 1000 milliárddal nőtt, viszont változatlan áron 360 milliárd forinttal csökkent, amely főleg a belföldi értékesítés visszaesése (-631 milliárd forint) miatt következett be. A belpiaci értékesítés csökkenésének oka az alacsony fizetőképes kereslet, amelyet jól szemléltet az egy főre jutó reáljövedelem és a napi fogyasztási cikkek forgalmának együtt mozgása. A hazai vásárlóerő nemzetközi összehasonlításban is alacsonynak tekinthető. Az Eurostat adatai alapján, csupán Bulgáriában alacsonyabb az egy főre jutó élelmiszerekre és nem alkoholos italokra fordított éves kiadások alakulása. Kedvező tendencia, hogy az export növekedett 2003 és 2013 között, habár ez főként a nem klasszikus élelmiszer csoportoknak (pl. bioetanol, hobbiállat-eledel, dohánytermék) köszönhető. A kialakult nehézségekre az élelmiszeripar munkaerő létszám leépítéssel, illetve a beruházások csökkentésével reagált. Nemzetközi szinten kom
Dolgozatunk célja élelmiszergazdasági exportunk teljesítményének értékelése és a kivitelünk útjában álló lehetséges akadályok azonosítása volt. A konstans piaci részesedés (CMS) elemzés szerint szinte kivétel nélkül a piaci nagyság növekedése hozta az exportbővülést. A piaci összetétel hatás a vizsgált országokban többnyire pozitív de kis értékű, míg a versenyhatás jelentősen negatív volt. Vagyis a magyar kivitel kevésbé tudott alkalmazkodni a célpiacok keresletének változásához. Az is tanulságos eredménye kutatásunknak, hogy a fejlett nyugat-európai országok nemzeti műszaki jogszabályok sűrűségének rangsora és a kereskedelmi logisztika hatékonyságának (költség, időtartam és dokumentumszám) rangsora közel ellentétes egymással, vagyis a külkereskedelem versenyképesen működő szolgáltató ágazat, míg a társadalmi, elsősorban közegészségügyi szempontból veszélyes részét jogszabályok hálójával tartják távol a piacuktól. A kelet-európai országok hasonló vizsgálata kijelölt
Az elemzés célja a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban tevékenykedő kettős könyvvitelt vezető társas vállalkozások 2015. évi gazdálkodásának bemutatása a 2014. évi eredményekhez hasonlítva. A mezőgazdasági szervezetek az összes gazdasági tevékenységet végző vállalkozások 4,1 százalékát adták, míg a nyereségesen működők között 4,4 százalékos arányt képviseltek a vizsgált évben. A nemzetgazdaságon belül az élelmiszeripari vállalatok aránya 2,2 százalék volt 2015-ben, ebből a nyereséges élelmiszeripari cégek száma 3036 volt, ami a nemzetgazdaság összes nyereséges vállalkozásából 2,1 százalékot tett ki. A mezőgazdaságban tevékenykedő társas vállalkozások adózás előtti eredménye 60,1 milliárd forinttal, 165,3 milliárd forintról 105,2 milliárd forintra csökkent, míg az élelmiszeripari vállalkozások adózás előtti eredménye 35,5 milliárd forinttal 129,8 milliárd forintra emelkedett 2015-ben. A mezőgazdasági társas vállalkozásoknál az eredménycsökkenés hátterében a ráfordítások számottevő