Élelmiszer és marketing nemzetközi konferenciát szervez a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Kaposvári Egyetemmel és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal közösen 2018. szeptember 27-én ingyenes szakmai rendezvényt tart I. Élelmiszer és Marketing Nemzetközi Konferencia címmel.

Folytatja a tejipari gyakorlati napokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

„Tanuljunk együtt! – Tejipari gyakorlati napok” címen a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) ismét meghirdeti ingyenes szakmai programsorozatát. A most induló gyakorlati napok a savas- és oltós alvasztású termékgyártás témákban biztosítanak lehetőséget a kamarai tagok számára.

Külföldön is nagyon keresett a jó minőségű magyar dió

A dió termesztése a gazdálkodók körében egyre népszerűbb, termőterülete évről évre dinamikusan növekszik, mostanra elérte a 7130 hektárt, az átlagos termés pedig az utóbbi években megközelítette a tízezer tonna héjas diót – hangzott el a Lengyeltótiban megtartott dió szakmai konferencián. A növény a magyar gyümölcstermelés egyik perspektivikus termékének számít, jó évjáratokban a minősége is kiemelkedik a kínálatból, ezért keresett exportcikkünk.

Halegészségügyi kiadvány segíti a termelést

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) a haltermelők és horgászszervezetek számára halegészségügyi témájú kézikönyvet állított össze. A szervezetek célja, hogy a kiadvány segítségével felismerhetővé váljanak az egyes halakat érintő megbetegedések, valamint fontos információkat tartalmaz a megelőzéssel, védekezéssel és gyógykezeléssel kapcsolatban. A NAK és a MA-HAL a kiadvánnyal többek között az évente mintegy 17 ezer tonna étkezési célú halat termelő hazai tógazdaságot és az intenzív üzemet is segíteni kívánja.

Folytatódik a „Tanuljunk együtt! – Tejipari gyakorlati napok” program

A szakmai napok több alkalommal, az előképzettségnek megfelelően kezdő-és haladó csoportokban indulnak 2-2 napos rendezvény keretében. A gyakorlat mellett nagy hangsúlyt fektet az Agrárgazdasági Kamara az olyan alapvető ismertek átadására, mint az alapanyagok kiválasztása, az élelmiszerhigiénia- és élelmiszerbiztonság, a technológiai ismeretek, valamint a késztermékek bírálata. Kiemelt figyelmet fordítanak ezen belül a gyártással kapcsolatos kritikus pontokra, a jellemző hibákra és azok helyesbítő lehetőségeire is.

Kampányokkal népszerűsíti a hazai élelmiszereket a nemzeti agrárgazdasági kamara

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara fontosnak tartja, hogy a fogyasztók a kiváló minőséget összekapcsolják a magyar eredettel, és hogy erősödjön a gazdálkodók és a hazai élelmiszer-előállítók iránti bizalom. Ezeket szem előtt tartva a köztestület számos eszközzel népszerűsíti a magyar agrárgazdasági termékeket, élelmiszereket.

Korán érik, már a piacokon a friss hazai csemegeszőlő

A tartós meleg miatt idén a csemegeszőlő két-három héttel hamarabb érik; a piacokon, üzletekben már nagy mennyiségben megtalálható a hazai áru. A magyar emberek átlagosan évente 2,5-3 kg csemegeszőlőt esznek – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből. A legtöbb a – borkészítésre és étkezésre is hasznosított – saszlából (Chasselas) fogy, aminek háromnegyede Heves és Bács-Kiskun megyében terem. Emellett az országban 1000 hektáron termesztenek egyéb csemegeszőlőt, a legnagyobb területen Bács-Kiskunban, Somogyban és Tolnában.

Már megkezdték a vilmoskörte szedését

Idén – hasonlóan számos más gyümölcshöz – hamarabb érik a Vilmos körte, már augusztus elején megkezdték az általában augusztus közepén-végén érő fajta szedését. Az előzetes adatok alapján idén a megszokottnál 15 százalékkal több, 38 ezer tonnányi lehet a termés körtéből, a minőség jónak ígérkezik – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből.

A technológiai fejlesztés a versenyképességet segíti, de nem váltja ki az ember részvételét az agráriumban

A mezőgazdaság modernizációjának hatása a vidékre címmel tartott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kerekasztal-beszélgetést a XXIX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében. Az esemény résztvevői szerint a mezőgazdaság és az élelmiszeripar technológiai fejlődése folyamatosan zajlik, azonban a gazdák és a szakemberek szerepét ez soha sem váltja ki.