A szaporítóanyag-előállítás kiemelt nemzetgazdasági jelentőséggel bír, ezért elengedhetetlen az ágazat versenyképességének javítása. Ehhez a felügyeleti és a fajtakísérleti rendszer átalakítása, az öntözött területek növelése és a modern nemesítési eljárások alkalmazása szükséges – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a Vassurányban megrendezett búza fajtabemutatón.
A szaporítóanyag-előállítás stratégiai fontosságú ágazat. Magyarországon jelenleg 125 ezer hektáron folyik szaporítóanyag-termesztés: vetőmagot 120 ezer hektáron, vegetatív szaporítóanyagot
4100 hektáron állítunk elő. Közel 1000 vállalkozás foglalkozik a jellemzően kézimunka-igényes szaporítóanyag-előállítással, amely mintegy 15 ezer főnek jelent főállású foglalkozást, illetve 70 ezer főnek biztosít állandó vagy idényjellegű munkát. Az ágazat jelentős értéket állít elő, a mezőgazdaság teljes éves kibocsátásából
9 százalékkal részesül. Magyarország a világ 6. legnagyobb vetőmag-exportőre – ismertette a hazai szaporítóanyag-előállítás helyzetét Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a köztestület Vas megyei szervezete által 2018. június 28-án Vassurányban rendezett búza fajtabemutatón.
A NAK elnöke ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az ágazat versenyképességének javításához több intézkedés is szükséges. A jelenlegi felügyeleti rendszer átalakításra szorul, a szaporítóanyag-minősítésnek olyan hatósági szakmai szolgáltatásnak kell lennie, ami a piaci igényeket szolgálja. A cél a jelenleginél rugalmasabb, olcsóbb, megbízhatóbb, központi szakmai irányítás alatt álló szaporítóanyag-felügyeleti rendszer kialakítása. „Javaslatot tettünk arra, hogy ezt a feladatot delegálják a NAK-hoz, ahogy Ausztriában is a tartományi kamarák működtetik a felügyeleti rendszert” – hangsúlyozta Győrffy Balázs.
A NAK elnöke szerint a felügyeleti rendszer mellett a fajtakísérleteket is új alapokra kell helyezni. Jelenleg ugyanis néhány kivételtől eltekintve Magyarországon nem vizsgálják a növényfajták gazdasági értékét. Enélkül viszont elképzelhetetlen a termelés hatékony fejlesztése. Ugyancsak kiemelt jelentőséggel bír az öntözésfejlesztés. Magyarországon még a legaszályosabb években is csak a mezőgazdasági terület két százalékát (az uniós átlag negyedét), 100 ezer hektárt öntözünk, ezt 20 éven belül legalább egymillió hektárra kell emelni – tette hozzá a köztestület elnöke.
Győrffy Balázs elmondta: személyes meggyőződése, hogy a versenyképesség növeléséhez élni kell a precíziós nemesítés adta előnyökkel, vagyis azzal a módszerrel, amelynek során a növény saját génjeit használják fel, nem idegen élőlényét, mint a GMO esetében. „Ezzel a modern nemesítési eljárással létrehozott változtatások a természetben is létrejönnének, csak nem néhány esztendő, hanem száz, ezer, vagy egymillió év elteltével. A precíziós nemesítést ma már szerte a világon használják, sorra jelennek meg az ilyen módon létrehozott, a jelenlegieknél jóval versenyképesebb fajták. Véleményem szerint kizárólag a precíziós nemesítés alkalmazásával adhatók válaszok a gyorsan növekvő népesség, az egyre szűkülő erőforrások és a klímaváltozás okozta kihívásokra. Az eljárás alkalmazásával, és megfelelő pénzügyi eszközök, célzott projektek segítségével hazánk ismét úttörő lehet a növénynemesítés terén” – tette hozzá a NAK elnöke.