A Kormány szándékainak megfelelően az élelmiszeripar stratégiai ágazatnak minősül, ezért a 2014-2020-as támogatási időszakban 300 milliárd forint támogatásban részesül.

A Kormány szándékainak megfelelően az élelmiszeripar stratégiai ágazatnak minősül, ezért a 2014-2020-as támogatási időszakban 300 milliárd forint támogatásban részesül. Ennek aktuális helyzetéről, illetve a hasznosulás méréseként a beruházási helyzetről az alábbi háttéranyag áll rendelkezésre

2014 óta az alábbi támogatások kerültek kifizetésre a rendelkezésünkre álló adatok alapján:

1. hazai forrásból:

• 203,4 m Ft támogatásban részesültek a Pest megyei célzott pénzügyi támogatás terhére a KMR régióban;
• Az NGM által koordinált Nagyvállalati Beruházási Támogatás (NBT) programjából 2015-ben több élelmiszeripari vállalat is részesült, összesen 1,3 milliárd Ft értékben. 2016-ban 8,7 milliárd Ft kötődik élelmiszeripari vállalkozásokhoz a kötelezettségvállalásból. A 2017-ben kötött szerződések alapján 2,9 milliárd forintot kaptak az élelmiszeripari vállalatok.
• A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) Beruházás Ösztönzési Célelőirányzat (BÖC) keretében odaítélt támogatásból 2014-2016 között 23,0 mrd Ft-ot kapott az élelmiszeripar. A 2017-es év folyamán is több élelmiszeriparhoz köthető támogatást jelentettek be összesen 19,8 milliárd Ft támogatási összegről.

 

2. Operatív programokból:

• GINOP-ból: 2017. december 31-ei állapot alapján: a 2014 óta tartó időszakban^[1] 1080 db pályázat érkezett be az élelmiszeriparhoz sorolt^[2] vállalatoktól 23 különböző jogcímre, melyben az igényelt támogatás meghaladta a 136,3 mrd Ft-ot.

Az eddigi információk alapján az élelmiszeripari TEÁOR besorolással rendelkező pályázók esetében 421 db megítélt támogatás született, ehhez 31,2 mrd Ft összeg kapcsolódik. A hatályos szerződések száma 382 darab, a szerződött összeg 26 mrd forint, a tényleges kifizetés pedig 16,5 mrd Ft volt.

A GINOP forrásokat fejlesztési irány alapján vizsgálva (tehát a fejlesztés élelmiszeripari lesz, még ha a fejlesztő cég maga nem is ezen TEÁOR-ok alatt szerepel), úgy 588 db megítélt támogatás született, ehhez 42,4 mrd Ft összeg kapcsolódik. A hatályos szerződések száma 530 darab, a szerződött összeg 33,9 mrd forint, a tényleges kifizetés pedig 20,4 mrd Ft volt.

A „GINOP 1.2.6-8.3.4-16 Élelmiszeripari középvállalatok komplex beruházásainak támogatása kombinált hiteltermékkel” című felhívás célzottan az ágazat szereplőit szólítja meg. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján 72 db pályázat érkezett be élelmiszeripari vállalatoktól, az igényelt támogatás pedig 52,7 milliárd forint körüli értéket mutat. 2017 novemberében a DEB megkezdte működését, melyben az FM Élelmiszeripari Főosztálya tanácskozási joggal vesz részt.

• K+F+I témakörben vállalati mérettől függetlenül pályázhatnak a cégek, ezek a források a GINOP-ban és – tükörpályázatuk – a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programban (VEKOP) jelennek meg. A VEKOP-os és a GINOP-os kombinált termék, illetve hitelprogram esetében a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) tájékoztatása szerint eddig két agrár vonatkozású döntés született, ebből egy élelmiszeripari: 211 millió forint támogatási összeggel.
• VP-ből: nincs rálátásunk, pedig csak a dedikált élelmiszeripari forrásként több, mint 200 milliárd forint kapcsolódik az élelmiszeriparhoz („VP3-4.2.1-15 Mezőgazdasági termékek értéknövelése és erőforrás-hatékonyságának elősegítése a feldolgozásban” című felhívásból 167,37 milliárd Ft, illetve a „VP3-4-2-2-16 Borászatok termékfejlesztésének és erőforrás hatékonyságának támogatása” pályázat 39,23 milliárd Ft keretösszeggel). ME felé 2017 folyamán több alkalommal fordultunk adatkéréssel, ennek elutasítása után a MÁK felé jeleztük igényünket, jelenleg Lázár János miniszterúrnak írt adatkérő levelünk (ÉfF/350/2017) eredményére várunk.

 

Az eddigi információk alapján 2014 óta az élelmiszeriparba 90 milliárd Ft támogatás áramlott.

 

Az élelmiszeripari támogatások sajátossága, hogy nem jövedelempótló támogatások, hanem elsősorban beruházás-ösztönzés a céljuk. A támogatások hasznosulásának mérése sok esetben még nem lehetséges (nem születtek még döntések, nem történtek kifizetések, a kivitelezés még csak folyamatban stb.), de a 2016 év végéig rendelkezésre álló NAV adatok alapján az ágazatban az elmúlt néhány évben az alábbi beruházási folyamatoknak lehettünk tanúi:

• a vizsgált három évben 422,6 milliárd forint beruházást aktiváltak az ágazatban; ez 6885 db cég eredménye. Éves szinten a beruházó vállalatok száma 2224-2391 db között ingadozott, míg a beruházási összeg 2016-ban^[3] volt a legalacsonyabb (122,7 milliárd Ft) és 2014-ben a legmagasabb (154,1 milliárd Ft);
• vállalati méretet tekintve a mikrovállalkozásoknak alig harmada aktivált beruházást a vizsgált időszakban, míg a közepes és nagyvállalatok esetében ez az érték meghaladta a 80 százalékot;
• évente elmondható, hogy a legnagyobb 10 beruházó cég beruházási értéke lefedi a teljes ágazat beruházásainak 20-25 százalékát. A legnagyobb beruházók jellemzően döntő többségben vagy 100 százalékban külföldi tulajdonban vannak. Van olyan nagyvállalat amely évről évre milliárdos beruházásokat aktivál;
• szakágazat szerint a legtöbb beruházás évtől függően az Édességgyártásban, a Baromfifeldolgozásban, a Zöldség-gyümölcs feldolgozásban, a Húsfeldolgozásban és a Szőlőbor termelése szakágazatban volt jelentős. Sok esetben azonban ez nem a szakágazat eredményességét/innovációs készségét tükrözi, hanem egy-egy meghatározó nagyvállalat tevékenységét;
• a legnagyobb beruházó cégek 2016-ban a Hungrana, a Hell Energy, az Unilever, a Bunge és a Nestlé volt, 2015-ben a már említett Nestlé és Unilever mellett a BAT Pécsi Dohánygyár, a Mars Magyarország és a Mogyi Kereskedelmi Kft, 2014-ben pedig új szereplőként a Master Good-ot, a Magyar Cukor Zrt-t és a Haribo Hungáriát érdemes megemlíteni.

 

Mellékletek

• Az élelmiszeripart érintő támogatások és beruházások helyzete 2014-től